Krízisintervenciós csoport bemutatása a Békés Megyei Pedagógiai Szakszolgálatnál

„… lehetetlen ugyanúgy élni tovább, mint addig. Ez a helyzet számos okból előállhat – kikerülhetetlenül.
… a legmélyebb összeomlásokban is van egy fontos jellemző: mozgósítják belső erőinket, és pozitív változásokra indíthatnak.„

(Verena Kast, Krízis és Remény)
Egyre gyakrabban hallhatunk arról, hogy diákokat, fiatalokat érintő tragédiákat (buszbalesetek, halálesetek, külföldön iskolai lövöldözések, stb.) követően krízisintervenciós segítségben részesültek a krízishelyzetet elszenvedők. De mit is jelent a krízisintervenció?

A krízisintervenció egy különleges pszichológiai beavatkozás, melynek célja, hogy a nagyon mély érzelmi válságban, krízisben levő kliens feszültségét, beszűkültségét, eszköztelenségét illetve tehetetlenségét az elviselhetőség szintjére emelje. Ezt követően fontos, hogy ezt az állapotot stabilizálják és segítsenek kialakítani azt az érzelmi és intellektuális állapotot, melyben már fogékonnyá válik a személy a további segítség befogadására, ezt követően az egyén a jövőbeni nehézségeit is eredményesebben tudja megoldani.

Krízisintervenciót végző szakemberek: pszichiáter, pszichológus, szociális munkás, szociálpedagógus, ifjúságsegítő, mentálhigiénés szakember. A módszert bárki elsajátíthatja, és nem segítő szakember is sikeresen támogathat egy krízisben lévőt.

Krízisről azonban nem csak egy hirtelen tragédia elszenvedése kapcsán beszélhetünk, többféle krízist különböztetünk meg.

A krízisek típusai:

1. Fejlődési/pszichoszociális krízis (Erikson): Az emberi fejlődés különböző szakaszaiban megjelenő természetes krízishelyzetek, a következő életszakaszba lépés feltétele ezek teljesítése, megoldása. Egy ember életében a leghangsúlyosabbnak a serdülőkori, felnőttkori és az időskori fejlődési krízisek tekinthetők.

2.  Akcidentális krízis (Caplan): Külső, provokatív tényezők hatására létrejövő krízisek.

3.  Krízismátrix (Jacobson): Az egyén életének bizonyos időszakaiban a fejlődési és az akcidentális krízisek egyszerre jelen lehetnek, ami fokozott veszélyeztetettséget jelent, mert jelentősen igénybe veszik, vagy akár ki is meríthetik az egyén megküzdő kapacitásait.

A krízisben lévők szakmai segítséget kérhetnek: családsegítő szolgálatnál, mentálhigiénés intézetben, krízisambulancián, pszichiátriai osztályon, telefonos lelkisegély-szolgálatnál (Lelki elsősegély hívószámok: 06-66/441-300 – a 66 és 68-as körzetekből vezetékes telefonról ingyenesen hívható 66/116-123 - mobil telefonról is ingyenesen hívható, Központi telefon: 06-66-447-334) és a Békés Megyei Pedagógiai Szakszolgálat krízisintervenciós munkaközösségénél is.

A Békés Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Krízisintervenciós munkaközösségi csoportjának megalakulásáról Karácsonyi Zsolt a munkaközösség vezetője mesélt.

„A csoport 4 évvel ezelőtt alakult meg egy iskolai felmérés hatására, melyben a megkérdezettek által kifejezésre került egy ilyen irányú segítség megalakulása iránti igény.

Feladatunk a megyében lévő iskolák, pedagógusok, gyermekek lelki segítése pszichésen megterhelő krízishelyzetekben. Érzelmi támasznyújtás, racionális rendezés, a beszűkülés, esetleg sokkos állapot oldása, valamint a veszteségélmény feldolgozásának segítése.

Az eddigi segítségnyújtásaink témakörei:

  •          öngyilkossági kísérlet
  •          falcolások, vagdosások
  •          befejezett öngyilkosság
  •          balesetek, veszteségélmények
  •     érzékenyítések pedagógusoknak öngyilkosság, gyász, Covid témakörökben.”

Jogosan merül fel a kérdés, hogy nem tudna-e ezekben a helyzetekben az iskolapszichológus segítséget nyújtani?

Természetesen sok esetben az iskolapszichológusok segítenek a krízist elszenvedetteknek, de mivel az iskolák létszáma nagy, egy iskolapszichológus munkájához nagyon sok gyermek, szülő, pedagógus tartozhat, így sokszor mérlegelnie kell, hogy milyen feladatokra van kapacitása. Előfordulhat, hogy nagyon sok érintettnek kell segíteni, amit egyedül nem tudna megvalósítani, illetve sajnos az is, hogy adott intézményben egyáltalán nincsen elérhető szakember sem.”

Milyen szakemberek nyújtanak segítséget és mi az ő feladatuk?

„Pszichológusok, gyógypedagógusok és mentálhigiénés tanácsadók a csoport tagjai.

Az akut helyzetben támasznyújtás, erőforrások feltárása, megerősítése a fő feladat, de olykor diszpécserfunkciót is betöltenek. Fontos az iskolai környezet „finomhangolása” is.”

Mi a krízisintervenció folyamata? Melyek a krízisintervenciós munka lépései?

Öt lépés a krízis kezelése során, amit meg kell tenni – a segítőnek és a segítettnek egyaránt:

  1. A helyzet személyes jelentőségének értelmezése és megértése. (Beleillesztve az életesemények sorába megtalálni a helyét és értelmét az aktuális problémának.)
  2. A realitással és a külső követelményekkel való szembesülés. A "most mi van?", a "hogyan tovább?" témaköre ez.
  3. A kapcsolat fenntartása a potenciális segítőkkel, a referencia-személyekkel, a számunkra releváns érzelmi, vagy szakértő kapcsolatokkal.
  4. A helyzet kiváltotta érzelmek ésszerű egyensúlyának megteremtése és megtartása.
  5. Az elegendő én-erő és szociális kompetencia megtartása és ennek felhasználása a helyzet további megoldásában.

 Milyen problémamegoldó stratégiákat alkalmaznak?

Érzelmi támasznyújtás, racionális rendezés

  • Pszicho-averzív attitűd oldása
  • Szükség szerint a terápiára szocializáljuk őt, a megfelelő kezelőhelyet keresünk számukra
  • Segítség kérésre szocializáljuk a klienseket, hogy tudjon segítséget kérni, hogy meg tudja fogalmazni a problémáit, majd eljusson az adekvát kezelőhelyhez.
  • Támogató környezetet is segítjük
  • Pszichoedukáció

Melyek a rövid és hosszú távú céljai a csoportnak?

„Rövidtávú céljaink, hogy krízishelyzetek esetén minél gyorsabban és hatékonyabban tudjuk a kapcsolatot felvenni az intézményekkel, pedagógusokkal és a segítségre szorulókkal, illetve lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb pár napon belül a helyszínre érkezzünk.

Hosszú távú céljaink között szerepel, hogy krízis, illetve szuicid krízis témában a pedagógusok érzékenyítése minél szélesebb körben megtörténjen, ezenkívül edukatív jelleggel prevenciós munkákat szeretnénk megszervezni.

Fontosnak tarjuk a jövőben esetmegbeszélések, szakmai értekezletek szervezését a kollégákkal is.”

Kik kérhetnek segítséget a munkacsoporttól?

A megyében lévő iskolák vezetősége, illetve pedagógusai.

Hol és milyen módon lehet segítséget kérni?

„Fontos leszögezni, hogy ez egy térítés mentes szolgáltatás! A Békés Megyei Pedagógiai Szakszolgálaton keresztül lehet segítséget kérni, de a gyakorlat szerint az többségében informális kapcsolatokon keresztül történik a megkeresés, illetve ahol korábban volt már hasonló eset, onnan az érintett pedagógusok használják a lehetőséget.

Szükség esetén az intézményi honlapon található elérhetőségek egyikén tudják felvenni velünk a kapcsolatot: http://www.bekesszakszolgalat.hu/

Szakirodalom, ajánlott irodalom:

Barczy, M. (2012). Segítő módszerek, fejlesztő-támogató eljárások. Budapest, ELTE TáTK.

Bakó, T. (2004). Verem mélyén. Budapest, Psycho Art Kiadó.

Bakó, T. (2004). Titkok nélkül. Budapest, Psycho Art Kiadó.

Bang, R. (1980). A célzott beszélgetés. Budapest, Tankönyvkiadó.

Bang, R. (1980). A segítő kapcsolat. Budapest, Tankönyvkiadó.

 

Kérdése van? Itt tudja feltenni. Szakértőnk válaszol.

[powr-comments id="870b5957_1645532611640"]

TOP