Pályaválasztási tanácsadás sajátos nevelési igényű tanulóknak

plyavlaszts 

 

A sajátos nevelési igényű tanulók későbbi munkaerőpiaci sikeressége nagymértékben függ attól, hogy milyen pályaorientációs és életpálya-tervezési szolgáltatásokkal segítjük őket iskolaválasztási döntéseikben, piacképes végzettségük megszerzésében, majd a munka világába való elhelyezkedésükben. Fontos, hogy a tanácsadó nem választ a tanácsot kérő diák helyett, hanem elvezeti a megfelelő választáshoz!

A nemzeti köznevelési törvény a pedagógusok alapvető feladataként nevesíti minden tanuló, köztük a kiemelt figyelmet igénylő, sajátos nevelési igényű fiatalok pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését. A törvény továbbá a köznevelés intézményrendszerében az osztályfőnöki feladatok, valamint az Életvitel és gyakorlat tanegység kereteiben írja elő a pályaválasztáshoz szükséges ismeretek átadását, illetve a pedagógiai szakszolgálatok tevékenységi körébe rendeli a továbbtanulás, pályaválasztás támogatását.

A szakképzésről rendelkező hazai törvény életpálya-tanácsadás (pályaorientáció) fogalma alatt érti a tanácskérő képességének, személyiségének és a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő pályaterv kialakításában és megvalósításában való közreműködést, amelynek keretében a tanácskérő a pályaválasztáshoz vagy a pályamódosításhoz kap segítséget.

Az általános iskola 8. osztályában tanuló, sajátos nevelési igényű tanulók és szüleik számára a pályaválasztási és továbbtanulási döntés meghozatalában segítségnyújtásra, valamint a szükséges tennivalókra való felkészítésre nyílik lehetőség a Békés Megyei Pedagógiai Szakszolgálatnál.

A tanácsadás menete minden esetben személyre szabott, melynek keretében figyelembe vesszük a tanuló személyiségét, adottságait, képességeit, illetve jövőbeli céljait, elképzeléseit. Természetesen fontos szerepet kap a szülők, olykor az őket tanító pedagógusok véleménye is, hiszen ők ismerik legjobban a döntés előtt álló diákokat. A pályaválasztás fontos feltétele a személyes erősségek felismerése és fejlesztése, hiszen bármilyen hátrányos helyzetben éljen valaki és bármennyi is legyen a gyengeségei száma, valamiben biztos erőssége is van.

A tanácsadás kezdetén a diákok (16 év alatt szüleikkel együtt) egy első interjús beszélgetésen vesznek részt, ahol megismerjük az esetlegesen már meglévő elképzeléseiket, megbeszéljük mivel töltik szívesen szabadidejüket, milyen tantárgyakat szeretnek, milyen érdemjegyekkel rendelkeznek.

A második alkalmon a tanácsadást igénylők egy képességvizsgálaton vesznek részt melynek keretében feltárjuk mik az erősségeik, miben ügyesek, mik azok a képességek, készségek, amikre építeni tudunk a tanácsadás során.

A fennmaradó alkalmak alatt speciális kérdőívekkel, tesztekkel, beszélgetéssel igyekszünk feltérképezni érdeklődési területeiket, fejleszteni önismeretüket, ezen kívül speciális pályaismereti, szakmaismereti bemutatás és munkaerő-piaci környezet bemutatás történik továbbtanulási szemszögből.

Az általános iskolás tanulókkal fontos a középiskola típusok megbeszélése azon belül az oktatási rendszerek, iskolai formák, lehetőségek, feltételek, időtartam, kimenetek, továbblépési lehetőségek, ösztöndíj lehetőségek ismertetése.

A lezáró alkalmon a diákok és szüleik ismét együtt vesznek részt, közösen átbeszéljük a kapott eredményeket, az azok alapján számukra legmegfelelőbb, közelben vagy akár távolabb elérhető iskolákat, végük segítő kérdésekkel, észrevételekkel támogatjuk őket a végső döntés meghozatalában.

Az alkalom lezárásaként átbeszéljük a jelentkezéshez kapcsolódó tennivalókat és menetrendet: időpontok, feladatok, szükséges egyéb dokumentumok.

A sajátos nevelési igényű (SNI), valamint beilleszkedési, tanulási, valamint magatartási nehézséggel küzdő jelentkezőkre speciális szabályok vonatkoznak a középfokú felvételi eljárás során.

A rájuk vonatkozó tájékoztató az Oktatási Hivatal honlapján érhető el, illetve az alábbi linkről tölthető le:

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/beiskolazas/tajekoztatok/KIFIR_kulonleges_banasmodot_igenylo_tanulok.pdf

A fogyatékos fiatalok szakképzési lehetőségeit is igen sok tényező befolyásolja, befolyásolhatja, így:

- a fogyatékosság ténye fogyatékossági típus és súlyosság szerint,

- a fiatal iskolázottsági szintje, személyisége, segítő vagy korlátozó környezetével együtt,

- a speciális képzési feltételek megléte,

- a foglalkoztatási lehetőségek megléte.

A fogyatékos fiatalok szakképzési eredményessége egy nagyon soktényezős folyamat eredménye. A szakmai felkészítés különböző szervezeti formában történhet, így elsősorban iskolai rendszerű képzésben, de lehet iskolarendszeren kívüli képzésről és felnőtt oktatás keretében megvalósuló szakmai képzésről is szó. Új ismeretek, szakmai képzettség elsajátítása mindezeken túl megvalósulhat tanfolyami képzés keretében is. A felsoroltak közül a fogyatékos fiatalok számára leginkább meghatározó és a speciális képzési feltételek biztosítása szempontjából a legmegfelelőbb az iskolai rendszerű szakképzés, ezen belül is a speciális szakiskolai képzés.

A speciális szakiskolák az országos képzési jegyzék több mint 800 szakmájából több tucat szakmát választhatnak, melyek már kellően kidolgozott tantervekkel rendelkeznek és a szakképzési idő meghatározott megnyújtásával, illetve a pályaorientációs előkészítő időszak kiszélesítésével lehetőséget tudnak biztosítani piacképes szakmák elsajátítására.

A speciális szakiskolák a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket. A készségfejlesztő speciális szakiskola a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását.

A tanácsadás során nagyon fontos átgondolni, hogy a tanulók képesek-e teljesíteni a választani kívánt szakma pályaalkalmassági követelményeit, vagyis a képzés során sikeresen fel tud készülni a választott szakképesítés komplex szakmai vizsgájára és a választott tevékenység, foglalkozás későbbi ellátására.

Például autizmus spektrumzavar esetén nem szerencsés olyan szakok választása, amelyek magas szintű szociális és kommunikációs készségek meglétét igénylik (Pl.: pedagógiai szakok, ápolói, eladói szakma, stb.), és ezeket a gyakorlati képzésben számon is kérik a diákoktól.

Felsőoktatásba való továbbtanulás esetén:

A fogyatékossággal élő jelentkezők szakválasztása kérdésében sem a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, sem a 87/2015. (IV. 9.) Kormányrendelet nem tartalmaz korlátozó, kizáró rendelkezéseket. Elméletileg bármilyen fogyatékosság megléte esetén is szabad szakválasztása van a jelentkezőnek, azonban az alapképzés és az osztatlan mesterképzés felvételi eljárása során a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározva egészségügyi vizsgálatot, pályaalkalmassági vizsgálatot, gyakorlati vizsgát vagy szóbeli alkalmassági vizsgát tarthat. A felvételi vizsgák tartalmazhatnak olyan elemeket is, amelyeket bizonyos fogyatékosság esetén a jelentkező nem tud teljesíteni, és amelyeket nem lehet adaptálni a speciális igényeknek megfelelően. A hallgató szempontjából a felvételi vizsgát nem előíró szakok választásánál több dolgot érdemes szem előtt tartani. A két legfontosabb tényező a pályaválasztásban a reális önismeret és az érdeklődési kör. A jelentkezőnek tisztában kell lennie azzal, hogy a fogyatékossága nem jelent-e olyan nagyfokú nehezítő tényezőt az adott szak elvégzésében, amely miatt kudarcok érhetik, esetleg nem tudja tanulmányait befejezni.

Például egy diszkalkulia (számolási zavar) esetén természetesen nem fog a fiatal matematika szakra jelentkezni, azonban nem biztos, hogy tisztában van azzal, hogy ha pl. a szociológia érdekli, akkor olyan tárgyakat kell majd tanulnia, amelyek komoly matematikai kompetenciák meglétét feltételezik (pl. kutatásmódszertan, statisztika, stb.).

Habár a felsőoktatási törvény előírja, hogy indokolt esetben a fogyatékos hallgatót mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól, azonban ez a mentesség nem vezethet az oklevél által tanúsított szakképzettség megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez. Az előbbi példánál maradva: mivel a szociológia alapszak képzési és kimeneti követelményében az adatgyűjtés, és feldolgozás, adatelemzés is szerepel, így a fent említett tárgyak alól nem adható mentesség.

Ha afogyatékossággal élő hallgatót felvették az adott felsőoktatási intézménybe, és a törvény nyújtotta előnyben részesítési kedvezményekkel élni kíván, vagy tanulmányaihoz segítségre van szüksége, akkor regisztrálnia kell a felsőoktatási intézmény fogyatékosügyi koordinátoránál.

 

Forrás:

http://fogyatekosok.network.hu/blog/fogyatekkal-elok-klubja-hirei/palyavalasztas_palyaorientacio_a_hatranyoshelyzetu_fogyatekos_tanuloknal

https://tka.hu/nemzetkozi/6411/fogyatekossaggal-elo-hallgatok-felsooktatasba-kerulese

Kép: http://www.pszicho-mental.hu/palyavalasztas

 

[powr-comments id="60d990ac_1659517145641"]

E havi Kérdezz - Felelek témánk: Pályaválasztási tanácsadás sajátos nevelési igényű tanulóknak

TOP